Nem az a buta ember, aki valamit nem ért meg, hanem az, aki megérti ugyan, de úgy cselekszik, mintha nem értené. Charles Richet

Propolisz-méhviasz szappan, tojással, ricinussal

Az alap, amiben a lúgot oldottam, most is gyógynövény főzet volt:
apróbojtorján
csalán
rozmaring
és egy citrom leve

Az olajos alap javarészt olíva, némi kókuszolaj, ricinus, és 5% méhviasz.
Super fatnek ismét a méhviaszt és ricinust vettem elő, kiegészítve tojássárgával, fehérjehabbal, friss citrom lével, és propolisszal, ami külön került a szappan tetejét alkotó, elkülönített masszába.
A szappant normál és száraz hajra, hulló hajra, illetve bármilyen bőrre ajánlom. Illóolajat nem tartalmaz, kellemes, méhviasz illata van.

Hajproblémák

Mint például száraz haj, korpás haj, zsíros haj.
Ezekkel a gondokkal találkozunk nap-mint-nap. Már az elején le kell szögezni, mindig megvan az ok, a gyökér, ahonnan elindul az egész. Kívülről csak a tünetet tudjuk kezelni, de sok esetben az ember nem akar, nem tud a kiváltó okon változtatni. Fogadjuk el, a vegyi hajfestés, hajvasalás, dauer ma mindennapos, a poros, szmogos városok is lakottak.

Mikor előjön egy testi tünet, láthatóvá válik egy probléma, akkor mindig célszerű végiggondolni, mi okozhatja, tudunk-e változtatni rajta. Tudunk és akarunk-e. Mert a tudás persze sok esetben csak akarat kérdése. Én ugyan azt mondom, a hajvasalás és kémiai festés nem ér annyit, hogy ezek a problémák létrejöjjenek, de tudom: nem csak ezek lehetnek az előidéző okok, és nem mindenki akar lemondani erről a fajta szépségápolásról.


Írtam már a szappanos hajmosásról cikket, az almaecetről pedig többet.
Mivel a szappanos hajmosás után célszerű a hajból minden szappanmaradványt egy kis hígított almaecettel kiöblíteni. Persze a hajunk nem fog tiltakozni a sima ecet ellen sem, sőt a frissen facsart, szűrt-hígított citrom leve is elvégzi a munkát.
Az ok, ami miatt én az almaecettel "dolgozom", hogy sok van. Könnyű készíteni, gyümölcsöt minden háztartásban fogyasztanak, cukor akad, szerintem elfér a konyhapulton egy nagyobb üvegben. Azzal takarítom a konyhaasztalt, kis szódabikarbónát szórva a zsíros foltokra, és azt sikálva az ecetes szivaccsal-a tűzhelyet is, a kenyértésztába rakok két kanállal (2 kg lisztes alap),és persze a saláták ízesítésére is remek.
Lehet fokozni az ízüket fűszerekkel, de erről bővebben a linkelt írásokban szóltam.

Hadd osszak meg egy nem hajas almaecet receptet is:

Láb és körömgomba ellen


0,5 dl almaecet
1 dl tisztított víz (ha nincs tisztító, akkor szerintem a forralt-lehűtött víz is tökéletes)
15 csepp levendula illóolaj
15 csepp eukaliptusz illóolaj
20 csepp teafa illóolaj

Az illóolajok tartósítják, de az ecet önmagában is egy tartósítószer. Kiürült spray-flakonban, illóolajos üvegcsében, de sima gyógyszertári barna üvegben is tökéletesen elfér a fürdőszoba polcán.
Napi két-három alkalommal kenjük a megtisztított, problémás részre.
Fennálló probléma esetén pedig a heti két ecetes-sós lábfürdő is ajánlott.


Visszatérve a hajas dolgokhoz, fontos megemlíteni, hogy az ecet és citromlé mint hajöblítők, a zsíros hajra a legtökéletesebbek.

Hajöblítő zsíros hajra

2-3 evőkanál almaecet
1 l langyos víz

ezzel öntsük végig a hajat az utolsó öblítés után, és hagyjuk a fejen, ne mossuk le. A hajat nagyjából kicsavarva, be lehet burkolni fél órára egy törölközőbe, a jobb hatás-kifejtés végett, ugyanis a hajhullást is fékezi az almaecet. Nem utolsósorban pedig szabályozza a faggyúmirigyek működését.
Ha nagyon nem szereti valaki az illatát (bár mire a haj megszárad elillan), akkor akár kamilla főzettel is lehet keverni, ami szárító hatású.

A korpa

Nem szóltunk a korpáról. Akár gomba okozza, akár csak a kemikáliák, amiket használ az illető, az almaecet ezen is segíthet. Ezt fel lehet dobni illóolajokkal is, a hatásfokozás kedvéért.

Korpás hajra való hajöblítő

2-3 evőkanál almaecet
1 l víz 
illóolajok: cédrus, orvosi zsálya, rozmaring, ciprus, citrom, pacsuli, teafa, rozmaring illók bármilyen kombinációjú keveréke, azaz ami van otthon.
Hosszú hajra összesen 10-15 csepp, rövid hajra 5-8 csepp.


Száraz haj

A lúgos szappanmaradványokat a száraz hajból is el kell távolítani.
Száraz fejbőr-száraz haj problémára a diólevél-csalánlevél forrázatot szoktuk ajánlani. Mindkettő szabályozza a száraz haj és fejbőr faggyúmirigyeinek működését.
Külön is jó mindkettő, hajhullás fékezésére, hajhagymák külső gyógyítására, de együtt verhetetlenek.
Mindkettő beindítja hajnövekedést, szinte felélesztik a lusta hajhagymákat, gyorsítják a növekedést, korpa ellen is használnak. Fokozzák a fejbőr vérellátását.

receptek:

3 dl csalánforrázat
és/vagy 3 dl diólevél forrázat
2 evőkanál almaecet
opcionálisan illóolajok

A legjobb ha a kezünket belemerítve bekenjük vele a hajat, a fejbőrbe masszírozva. Ne öblítsük ki, ha van idő rá, akkor a dunsztolás fokozza a hatást.

Itt kitérnék a beszerzési helyekre. Legegyszerűbb, és mindenkinek hozzáférhető, ha patikában, gyógynövényboltban szerzi be a gyógynövényeket. Ha viszont van kert, akkor van csalán is. Ha mindez főúttól távol, és diófa is akad, akkor szedjünk. Mikor?
Gyuri bácsitól idézek:
 A diólevél:
Amikor barkáját kihozta, és elpergett, akkor elkezd nőni a levele. Kijön az összes levele, halvány, vékony és halványzöld. Nő, nő, a dió maga. Amikor a dió megnőtt, olyan nagyra, mint amilyen azon a fán szokott lenni, akkor elkezd valami kipermetezni belőle és az alja tiszta ragacs lesz a diófa alatt mindennek. A növekedés gátló anyagot akkor ő kipermetezi és akkortól kezdve két hét alatt megsötétedik a diólevél, és megvastagodik. Ekkortól lehet gyűjteni. Egészen addig, amíg rozsdagomba nem jelenik meg a diólevélen, mert a diónak van gombaölő tulajdonsága is, és ha a gomba megjelenik, akár egy levélen, egy rozsdagomba, akkor ez a gombaölő tulajdonsága, az, az anyag elbomlott belőle. A július a legbiztosabb hónap, de minden növénynél meg kell nézni.

 A csalán:
Nekem az asszonyok, kezdtek gyűjteni, a májusi csalán kiváló. Ha későn indult a tavasz, sokáig volt tél. Március végén, április elején még hó volt. Akkor szedték nekem a csalánt, halványzöld volt, vékony a levele. Visszaküldtem velük, dobjátok ki. A csalánlevelet akkor kell szedni, amikor elkezdi az első bimbót hozni, amikor már kijött a virág, akkor már jó, vagy a sarjúcsalánt ősszel, de az már nem olyan jó. Nem a dátum a lényeg, hanem a növény állapota. Nagyanyám úgy tanított - fogd meg, kóstold meg, nézd meg, szagold meg, és amikor olyan, akkor szedd le.


Amennyiben megoldott a saját szedés és szárítás, akkor nem fontos elmorzsolni a leveleket, csak nagyjából. Leforrázni az egész  leveleket is lehet, akár teának, akár hajöblítőnek, és a nagyobb leveleket rá lehet pakolni a hajra a dunsztolás előtt, hadd legyen a hatás még jobb.

Nagyjából ennyit szedtem össze, persze fog még eszembe jutni, és biztos lesznek kérdések is, amiket nem válaszoltam meg, és a végén hozzáteszem, sem szakértő, sem orvos nem vagyok, saját tapasztalatokról tudok írni.

Meszes-szódás mosószappan

Dörzsölhetitek a kezetek, kedves szappanosok!
Itt van az a recept, ami kiiktatja a nátronlúgot, és nem a foszfátos trisó van benne.
A receptet Jánostól kaptam, aki többek közt a Lukrécia kencéi oldalon is megosztja receptjeit. Mivel weboldala nincs, csak egy mailcímmel emlékezem meg róla: janosm3@gmail.com


A recept:

1 kg zsír
250 gr oltott mész
266 gr mosószóda
1,5 l víz

A vízbe belerakom a kimért mosószódát, és hagyom feloldódni. Ekkor belerakom a kimért meszet, és elkeverés után felforralom. Lényeg, hogy feloldódjon minden szárazanyag, és alaposan elkeveredjen a mész.

Amire kitérnék, mert szerintem sokakban kérdések fogalmazódnak meg.
Sima zsákos oltott mész, 25 kg 6-800 ft. Tüzép telepen, gazdaboltban, fatelepeken kapható.
Mi festeni vettük, de úgysem fogy el, a fele sem. Most majd teszek róla, hogy nyár végéig mégis elfogyjon. Ha nincs udvarod, és az ezzel járó melléképület, ahol tárolható lenne, akkor szerintem a zsák mész elüldögél az erkély egy sarkában is, visszacsomagolva és letakarva. Sugárzó nap ne érje, mert kiszárad, gyengül.

Mikor a felforrt vízben feloldódott a szóda, akkor várok kicsit, és egy egy sima tésztaszűrővel leszűröm. Apróbb darabok nem baj, ha maradnak benne, úgyis fogjuk turmixolni is, és melegíteni is.

Ebben az állapotban tesszük bele a kimért zsírt. Ez lehet sima bolti dobozos préselt zsír (legjobb a keménység szempontjából), szintén boltban kapható sütött zsír, vagy akár már használt, leszűrt (nem égett!) zsír is.

Most jön a 2 órás főzés. Amit mindenképp lassú tűzön, nyitott ablak mellett végezzünk. Időnként megkeverve hagyjuk lassan főni, majd mikor látjuk, hogy összeállt az anyag, akkor elzárjuk a tüzet, és hagyjuk kihűlni. Ha hűlés után is még szét van válva, érdemes botmixerrel átmenni rajta, szép krémes lesz.

Hűlés után, mint minden szappant, kibélelt fiókba, formába szedünk, és úgy hagyjuk érni másnapig. Ekkor fel lehet darabolni, a szappan kész. Mivel főzött, melegeljárásos szappan, pár nap múlva ki is lehet próbálni.

a szappan amúgy hófehér, de valamiért kéknek tűnik
Nekem két napja van kész, de ma már egy zsírfoltos ruhán ki is próbáltam. Színes pamutpóló volt, tegnap forró zsírba ért bele. Szépen kijött, és a ruha színét sem vette ki. A kezem nem szárítja, többször kezet mostam vele. Illata átlag natúr szappanillat. Ettől függetlenül hagyom állni, száradni, mert van más használható mosószappanom, csak mindenképp tudni akartam, hogy milyen, érdemes-e többet gyártani.

Ami miatt mindenképp érdemes, az a sok mészfelesleg, ami eddig kárhozatra volt ítélve, és az a lehetőség, hogy nem kell a drága nátront erre használni. Főleg ha valakinek nehezen hozzáférhető.

Azt hozzátenném így a hónapok távlatából, hogy a kudarcra mindenképp készüljön fel aki nekikezd, mert a mész is gyengül az állás során. Ha nem elég erős, akkor a szappan lágyabb lesz, maradnak benne elszappanosítatlan részek. Én ilyenkor állagtól függő mennyiségű nátronnal dolgozom át. Szóval bizonytalan erősségű, kipróbálatlan mész esetén kisebb adaggal kell kipróbálni. Ha nem jó, akkor inkább az alap mész és mosószóda mennyiségen kell 5-10%-ot emelni.

Csalános testszappan és Csalános parajdi-só szappan

Mivel a krémgyártásból sok szárazanyagom megmaradt, kezdeni akartam vele valamit. A csalán szappan úgyis kéredzkedett, mivel most a legjobb a csalán az erdőben :)

Csalánfőzettel kezdtem, azaz a friss, megmosott csalánt kicsit aprítottam, és 10 percig forraltam. Ettől megőrzi a szép zöld színét. Mikor kihűlt, a botmixerrel átkevertem, majd leszűrtem.
Közben kimértem az olajokat:
olívaolaj
kókuszolaj
zsír
méhviasz

Mikor minden megvolt, összeállítottam a szappant. Belekevertem a krémekből maradt csalán-rozmaring-lenmag keveréket, és alaposan összeturmixoltam.
A felét ládába öntöttem, a másik felébe a súlyával megegyező mennyiségű natúr Parajdi sót tettem.
Ezek a szappanok lettek a világosabbak, és már kemények is. Persze még nem lehet használni, de a másikhoz képest késznek tűnik.

Mosószappan részben használt zsírból--képekkel

Nem volt benne sok a használt zsír, olajjal együtt is csak 40%.
Pontosan:
100 gr használt zsír
465 gr használt étolaj
1350 gr tiszta zsír
727,7 gr víz
285 gr lúg
2 dl hamulúg

Mindent úgy csináltam, mintha hideg eljárás lett volna. Azaz olvasztottam a zsiradékokat, oldottam a lúgot, összevegyítettem őket, botmixerrel pudingosítottam, és ezek után gyújtottam alá, hogy mégiscsak meleg eljárás, érlelés legyen. A zsír, mint minden jófajta használt zsír, kissé barna volt.

Pudingosodás után viszont drapp.
 A melegítés először kiválasztotta az olajat.
Majd elkezdett forrongani,  úgyhogy átkevertem, és lekapcsoltam kicsit. Ekkor fél órája főtt, teljesen alaplángon. Hozzátettem a 2 dl hamulúgot, ami kicsit hűtött rajta, és higította, visszapótolta az elfőtt vizet.
Ezután még fél órát főztem, kevergetve, mert kibuggyanás közben lávaként kitört néha, bár csak cseppekben. 
Úgy éreztem innen már nem sokat változik az állaga, lekapcsoltam, és mielőtt a következő fázisra tértem volna kiszedtem egy adagot, hogy lássátok milyen lesz így.
Azok után, hogy az olaj még mindig ott ült a tetején, de lesz ami lesz alapon én ezzel a szakasszal végeztem.

A kivett darab ilyen lett:

Szép, kemény, egyenletes. Az alja állapotát betudhatjuk annak, hogy tejfölös dobozban pihen, abban pedig nem levegőzik az alja.

Az általam szorgalmazott következő szint a rontott szappanjaim bedolgozása volt. Az alábbi képen két darab morzsolódós, használhatatlan szappan van.
  
A felső túlfőtt, túlszárított, a másik pedig mosószódás beton. A kettő együtt 650 gramm. A szappanmasszámból áttettem egy másik lábosba egy adagot, majd abban olvasztottam. 
Mikor felolvadt, mindent összekevertem botmixerrel, és fiókba öntöttem. Bár még mindig úszkált az olaj a tetején, de a fiókban is elkevertem, és otthagytam.

Szépen összeállt, valami zselészerű folyékony olajos valami kiszivárgott, de belül szép:
A szerkezete tökéletes, és mivel melegítve érlelt, két hét múlva próbamosás. Illata most még lúgos, de ez lassan átvált majd szappanillattá.

Kókuszvajas-zsályás krémdeo

Kicsit olcsóbb, mint a shea, keményebb, hozzáférhetőbb, mert még itt a világvégi Vácon is olcsón lehet kapni.
Kókuszvajat. Amit ugyan szappanhoz vettem, de egy decit kiszedtem belőle dezodornak. A zsálya pedig annyira bejött a sheavajassal is, hogy mindenképp zsályásat akartam. Hisz ráadásul a zsálya most nő, 

Gőz fölött maceráltam a zsálya hatóanyagát a kókuszvajba.
Azaz egy bő órán át vízfürdőben tartottam, lassú lángot ápolva alatta. majd leszűrtem, és az alábbi szárazanyagokat tettem bele:

3 evőkanál szódabikarbóna
2 evőkanál kukoricaliszt
2 evőkanál burgonyakeményítő
illóolajok:
10 csepp kajeput
5 csepp borsmenta
5 csepp muskotályzsálya

Ami szuper, hogy végre fel tudtam tölteni egy üres deo stiftet vele, nem túl kemény, nem törik, hanem pont jó.

Nem nagyon jön át a fotón, de enyhe világoszöld színű, viszont ruhát nem színez.

Zsályás krémdeo

A zsálya, különösen az orvosi zsálya, kiváló izzadásgátló.
Teaként fogyasztva is csökkenti az izzadást, akár 50%-kal.
Ezért álmodtam krémdezodorba. Shea vajas alappal készült, plusz olíva és mogyoróolajjal. Szárazanyag a szokásos szódabikarbóna és kukoricaliszt lett. Az egyik kiváló szagtalanító, a másik a nedvességet szívja el. Illata maga a zsálya, és egy kis kajeput illóolaj. A tesztje kiváló, valóban jobb így, mint a szimpla szódabikarbónás krémdeo.
FONTOS!!

Kismamáknak tilos a zsálya alkoholos kivonatának a fogyasztása, mert magas tujontartalma miatt abortuszt válthat ki. Magas dózisban a tujon görcsös rángásokkal járó panaszokat okoz. Mindazonáltal a tea főzésekor e vegyület túlnyomó részben elbomlik, így a gyógynövény ajánlott mennyiségben történő használata mellett a fenti szimptómák kialakulási kockázata elhanyagolható. Az általában ajánlott dózisokban – a terhes, illetve a szoptató nők kivételével – valamennyi felnőtt számára biztonságosak. Kétéves kor alatti gyermekeknek gyógyszermennyiségű zsályát ne adjunk! Nagyobb gyermekek, illetve 65 évesnél idősebbek kezdetben enyhébb készítményeket használjanak és csak szükség esetén térjenek át az erősebbekre.
A zsályaolaj toxikus tüneteket okozhat, ezért lenyelni nem szabad!
Forrás:AntalVali

Vadgesztenyevirág szappan és krém

Elsőnek a krémet készítettem el, amely visszerekre, söprűvénákra nagyon jó. Zsírban gőzöltem a frissen szedett virágokat (mindegy a mennyiség, amennyi elfedi a virágot), egy jó órán át. Majd leszűrtem, ketté szedtem, az egyikbe tettem bele Grape vitalt tartósítónak, és tégelyekben eltettem a hűtőbe. Illata zsíros, és némi apró virágpor is található benne. Ez szerintem a visszeres helyeken senkit nem fog zavarni :)


A másik adagból lett a szappan. Mert amit krémként magunkra kenhetünk, azzal bizony mosakodni is lehet. A zsíralap adott volt, lúgoldó levet pedig egy másik adag virágból készítettem, főzéssel. Azaz 10 percig főztem a virágot, majd szűrtem, hűtöttem, és oldottam benne a lúgot. Szerintem akár van visszér, akár nincs, mosakodni jó lesz. Most még nem tudom megmondani, milyen illata lesz, de most még finoman érezni a gesztenyevirág kellemes illatát. Szerintem a héten még szedek (mert lassan elvirágzik), készítek pár főzetet, amit majd lefagyasztok, mert illatnak is nagyon finom.

Egyelőre kis adag készült, csak mintadarabok.

Pofon a sz*rnak

Meglepő cím, igaz?
Sokat olvasgatok, figyelek más szappanosokat. Sajnos sok helyen tapasztalom azt, hogy kézműves szappan ide vagy oda, bizony szintetikus színezékkel színezik őket. Vannak színek, amiket természetes módon nem lehet elérni egy szappannál. Mert a lúg egyszerűen megeszi, bebarnítja, elhalványítja.

Olyan vélemények, hogy ételekben is megesszük a színezéket és nem lesz bajunk, ez az a vélemény, amire a címben utaltam. Mert eddig sem volt bajom, míg bolti szappannal és samponnal mosakodtam, az apróbb problémákat pedig bárminek be lehet tudni.
Amit ezzel mondani akarok az, hogy semmi értelme elkezdeni a szappanozást, ha nincs meg a VALÓDI szemléletváltás. És itt a lényeges-lényegtelen páros értelmére utalok.
Valóban lényeges, hogy lila legyen egy szappan? Másképp mosakodni sem lehet vele?
Lényeges, hogy kék/piros/bármilyen lehetetlen színű legyen?
Ki kell szolgálni a potenciális vásárlókat így is?
Akkor miért nem veszünk Camay/Fa/Palmolive szappant, olvasztjuk fel, és áruljuk háziként?
Vagy a százas boltban 6db/100 ft színes szappancsodát, és illatosítjuk egy kis szilvás süti/madártej/gyümölcssaláta/tulipán stb. eredeti illóolajjal?


Minek azt a sok drága olívaolajat elpazarolni, ha úgyis szar lesz a végeredmény?
Mert bizony a mesterségesen színezett és szintetikus illatokkal dúsított szappan egyszóval SZAR.

És nem azért nem kenném magamra, mert bármi bajom lesz tőle, hanem egyszerűen azért, mert pofánvág egy elvet. Hitet, hogy van más mód és út is, mint a hiúság és egyéb felesleges dolgok útja.
Komolyan bárkinek jobb lesz az élete, vagy csak egy napja, ha az áfonya szappanja lila, és nem barnássárga, mint az normális?

Szóval elnézést, ha a cím kissé csúnya, de nem tetszik a vizet prédikál és bort iszik személet. Sajnálom.

Csalánkrém rozmaringgal

A csalánkrémet, melyet az előzőekben készítettem, most megcsináltam ízületi panaszokra. Tesztelem a férjemen, anyámon, egy-egy falubeli nénin. Eddig jók a visszajelzések, a fájdalmas tüneteket csökkenti, működik ott ahol kell neki.
Vajákos ismerős ajánlotta egyébként, hogy rozmaringgal dolgozzam össze a csalánt, mert az jó lesz ilyen panaszokra.

Készítése ugyanúgy zajlott mint a sima csalánkrémnél.
8 nagy, egészséges csalánhajtás leveleit beletépkedtem egy lábasba, majd felöntöttem 200 ml olívaolajjal, és 50 ml mogyoróolajjal. Tettem még bele 50 gramm disznózsírt is, és persze a 20 gr szárított rozmaringot (jobb lett volna a friss növény, de nem leltem sehol). Ezt a lábost vízfürdőbe állítottam, és egy órán át rotyogtattam alatta a vizet, azaz alaplángon tartottam. Közben, mikor már a csalán kissé összeesett, botmixerrel aprítottam egyet rajta.

Kész lett, kihűlt, leszűrtem.
Majd beledobtam 50 gramm méhviaszt, és összeolvasztottam vele. Hagytam megint hűlni, ezután beletettem a habverőt, és kicsit mixeltem. Nem lett habos, csak könnyebb kicsit. Nem tömörödik annyira össze hűlés közben.

A méhviasz segít, hogy az olajból kenhető krém legyen, főleg hogy vizes bázis is van benne (a friss csalán). Ha nem beszerezhető a méhviasz, vagy egyszerűen nem szimpatikus, akkor az egész krémet lehet nyugodtan disznózsírból készíteni, mint a körömvirág krémjét.

Ha pedig a csalán felét körömvirággal helyettesítjük, akkor égésekre, bőrhegekre, sérült felületekre is sikerrel használható.

Tartósításképp ismét Grape vital cseppet használtam, de nyáron így is érdemes hűtőben, tégelyben tartani.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...