Nem az a buta ember, aki valamit nem ért meg, hanem az, aki megérti ugyan, de úgy cselekszik, mintha nem értené. Charles Richet

Krémezés

Nekem a csalánkrém volt az első, ezzel kóstoltam bele a gyógynövényes krémek világába. A macerálást is itt kezdtem, addig nem foglalkoztam vele, mert a 2-3 hetes áztatás olyan távoli végeredményű dolognak tűnt. Pont úgy voltam vele, mint anno a gyógynövényekkel. Vágyódva lestem, másnak mennyiféle van, és lebeszéltem magam: ezt túl sok időbe telik összegyűjteni!
De itt a hasonlóság a macerálással, illetve a krémek világával: csak el kell kezdeni.
Ahogy a növényeket apránként szedve/véve lehet gyűjtögetni az éves adagot, úgy a macerálás is olyan, hogy csak oda kell rakni, naponta ránézni, átforgatni és ennyi. Majd mikor kész akkor szűrni, és megfelelő üvegbe töltve megfelelő helyen tárolni. Nem nagy dolog, napi pár perc csupán.

Visszatérve a krémekhez, én személy szerint megszerettem a macerálást. Igaz, lehet kapni kész olajokat is, de tizedébe kerül otthon elkészíteni. Hisz egy jobb olívaolajból fél liter már 1000 forintért kapható, míg a ki tudja milyen olajban macerált kész gyógyolajból 50-100 ml kerül ugyanennyibe.
Ezt a készítést fel is lehet ám gyorsítani gőzben érleléssel. A csalános linken le van írva, ez a bejegyzésem most nem receptes.

Vannak egyszerű, csak zsíros összetevőkből álló krémek, amik értékén egyáltalán nem csökkent ez a tény, hisz olajban maceráljuk, áztatjuk ki a gyógynövények hatóanyagát, így lesznek a gyógyolajok. Illetve olajban nem oldódó hatóanyagokat alkoholos áztatással nyerünk, így készülnek a tinktúrák. Ebből is szuper jól lehet krémet készíteni, az olajba keverjük a kész tinktúrát, majd gőz fölött összedolgozzuk, és kemény zsiradékokkal tesszük kenhető krémmé.
Például a propoliszos csalánkrém, mely a csalán olívás macerálásával, illetve a macerátumba kevert propolisz kivonat gőz fölött tartásával készül. Kerül még bele méhviasz, vagy kakaóvaj, hogy kenhető legyen és kész is. Ide kívánkozik még a zsír, mint oldóanyag, mert például a körömvirág legjobban disznózsírban oldódik, így a natúr körömvirágkrém alapja mindig disznózsír. Ezt mással nem is szoktuk összedolgozni, marad tiszta zsíros.

Amikor az ember elkészített pár gyógynövényes krémet, és megtapasztalja mennyire egyszerű, akkor elkezd a hidratálás felé tekintgetni. Vannak az éjszakai hidratálókrémek, amik zsírosabbak. Arra a célra tökéletesen megfelel a jól összeállított olajos-vajas krém. Nappalra azonban mást kíván a bőrünk, inkább könnyebb, jobban felszívódó krémeket akarunk. Ehhez már vizes fázis kell, azt pedig megfelelő anyagokkal emulgálni kell, azaz kapcsolatot kell létrehozni az egyébként nem keveredő olajos és vizes fázis közt.
A vizes fázisokról bővebben szólva, megfelel egy gyógynövény főzet, valami bőrszépítő növényből, pl. zsurló, ami magas szilícium tartalmú, vagy körömvirág, ami gyulladáscsökkentő, vagy készen kapható levendulavíz, rózsavíz, stb. Ezek az illóolajgyártás "melléktermékei", kiválóan alkalmasak krémek vizes fázisához. Amire tökéletes még az aloé vera gél is, vagy végső esetben a sima desztillált víz. Én nagyon szeretem a kenderkefüvet, ami itt nő az erdőnkben, és a kozmetikai ipar egyik nagyágyúja ráncok ellen.

Míg a csak zsíros-olajos krémeknek nem nagyon kell tartósítás, maximum az avasodás ellen némi E-vitamin, a vizes krémeket már a penész is könnyen megtámadja. A rokonsal tartósítószer még belefér a natúr krémekbe, tejsavval együtt használva működik, és véd a penésztől. Hallani a propolisz penész elleni hatásától is, de tapasztalatom szerint önmagában kevés. Egyébként a méhviasz is remek tartósítószer a zsíros, vízmentes krémekbe, de vizesbe az is kevés.

A víz aránya a krémekben változó. Nekem van 60% zöld tea tartalmú krémem ami jól felszívódik, és tartósnak bizonyul, de azt mondom, a vízfázis arányát célszerű 30-40%-on tartani.
Az emulgálószerekről annyit írnék, hogy nagyon jó, bio cuccok kaphatóak, pl. lisolecitin, emulsan, illetve szójalecitin tablettából magunk is készíthetünk ilyet. Különböző leírásokban találkozhatunk pl. bóraxszal vagy szappanreszelékkel, de gondolkodjunk világosan.
Ezek lúgos kémhatású anyagok. Takaríthatunk bóraxszal, fürödhetünk szappannal, mivel lemossuk magunkról nem ártanak. De képzeljük el, ha a szappant felkennénk a bőrünkre, és otthagynánk. Jól kiszárítana. A bórax pedig ugyan penészölő és emulgálni is tud, de egyfajta lúg, inkább mosószerbe való folttisztító, vagy fallemosó penészölő-nem krémbe való.
Vannak illóolajok is, amik szuperül tartósítanak egy-egy krémet, de nem minden való mindenbe. A rozmaring és a teafa illók például hónapokig is megóvják a krémet a penésztől, de egyiket sem használnám nappalra az arcomra. A rozmaringot estére sem. A levendula illóolaj is nagyon jó tartósító, de erőteljes illatát nem mindenki szereti, és az erős nyugtató hatása miatt inkább éjszakai krémbe tenném.
Vannak a citrus illók, amik fertőtlenítő hatásuknál fogva jól tartósítanak, kiválóak pattanásos bőrre, de nem mindenki bírja. Nekem marja a bőröm. Azt mondom, akár magadnak készítesz krémet, akár vettél egyet, mindenképp végezz bőrpróbát a csukló belső felén este, és reggelre kiderül bírod-e.

Ha még tovább megyünk a magunkra kenhető dolgok közt, akkor eljuthatunk a bőrradírokhoz is. Ezeket már tégely helyett a legjobb tubusba tölteni, mert én fürdés közben használom, vizes kézzel nyúlkálok benne és radírozok. A belekerülő szappanos vizem pedig nem kívánt folyamatokat indíthat el. Így eleinte tégelybe tettem, de használat közben rájöttem: kívánatosabb tubusba tölteni. Tubust pedig valamelyik gyógyszertárban csak lehet venni! Először fogóval hajtottam el a végét, majd az egyszerűségnél maradva simán kézzel hajtogatom. A végére még annyit tennék hozzá, hogy nem én vagyok a legtapasztaltabb krémkészítő, szóval mindenképp több helyen nézelődjön az, aki krémet akar készíteni. Ezek az én tapasztalataim, indulásnak jók.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Ha a véleményed nem titok, a neved se legyen az :) Tisztelj meg az aláírásoddal.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...